Fejlesszünk együtt! - Keressünk kreatív megoldásokat
Gyermeked gyakran nem úgy használ egy játékot, ahogy az a dobozra van írva? A csomagolásból is házat készít a babáinak? Olyan megoldásokat talál egy-egy feladatra, amire mi nem is gondoltunk?
Ezek nem annak a jelei, hogy egy szófogadatlan, nem szabálykövető gyerekkel van dolgunk, épp ellenkezőleg, egy nagyon kreatív kis elmével találkoztunk. A kreativitás nem csak azt jelenti, hogy valaki ügyesen rajzol és alkot, hanem ennél sokkal összetettebb készségről van szó, amely velünk együtt fejlődik az évek alatt.
Mi is az a kreativitás?
A kreativitás nem pusztán annak a képessége, hogy hogyan rajzoljunk szép képeket, vagy írjunk egy szórakoztató történetet. Ez a készség segít minket abban, hogy új, és az adott helyzetben hasznos és használható ötletekkel tudjunk előállni. Tehát itt nem pusztán az élénk fantáziáról van szó, hanem arról, hogy a gyermekünk mer-e kísérletezni, ötletelni, újratervezni és tanulni a korábbi hibáiból.
|
A kreativitás folyamatosan együttműködik számos más kognitív képességgel - a problémamegoldással, a képzelettel, a munkamemóriával, vagy akár a korábban megismert rugalmas gondolkodással. Ám amíg a rugalmas gondolkodás abban segít minket, hogy egy meglévő ötletet az adott helyzethez tudjuk igazítani, a kreativitás segít teljesen új elképzelésekkel előállni. Ennek a készségnek egyébként két oldala is van. Az egyiket úgy hívjuk, hogy divergens gondolkodás - ez segít nekünk egy problémára több megoldást is kitalálni -, a másik pedig a konvergens gondolkodás - ennek segítségével tudjuk felmérni, hogy az adott helyzetben melyik megoldás működőképes és megvalósítható. Ha tudjuk, hogy a kreativitásunk melyik része az, amely fejlesztésre szorulhat, tudjuk célzottan a két részből a kevésbé ügyeset trenírozni. |
 |
Az élet mely területein segíthet nekünk?
Az iskolában számos tantárgynál segítségünkre van a kreativitás. Talán elsőre mindenkinek a rajz és a technika ugrik be, ahol valóban fontos az, hogy új dolgokat találjunk ki, és ötletesen tudjuk megvalósítani az elképzeléseinket, de nem csak ezeknél jelent előnyt ez a készség. Magyarórán a fogalmazások írásakor és a szövegértésnél is fontos a kreativitás, ahogy matekórán is, ahol gyakran új megoldási módokat kell találnunk egy-egy feladatnál.
 |
Sőt, az idegen nyelv tanulásakor is segít az, ha képesek vagyunk az újonnan megtanult szavakat, kifejezéseket kreatívan beillesztenünk a beszédünkbe. Leginkább akkor támaszkodunk tanórákon erre a készségünkre, amikor nem egy eldöntendő kérdéssel találjuk szembe magunkat, hanem egy nyitott végű feladatnál, ahol nem konkrét válaszokból kell kiválasztanunk a megfelelőt.
|
Milyen jelek utalhatnak arra, hogy gyermekemnél érdemes lenne fejleszteni ezt a területet?
Fontos azt megértenünk, hogy a kreativitás nem mindig “látványos”. Gyermekünk akkor is rendelkezhet élénk kreativitással, ha nem szeret rajzolni vagy kézműveskedni. Azonban érdemes lehet támogatni a gyermekünk kreativitásának fejlődését, ha:
- nehezen talál ki saját játékötleteket
- a problémákra egy konkrét megoldást keres
- bizonytalan, ha nem kap konkrét utasításokat egy feladathoz
- nyitott végű feladatoknak nehezen áll neki, gyakran rávágja, hogy “nem tudom megoldani”
- ritkán áll elő saját ötletekkel
Fontos megjegyeznünk, hogy ezek önmagukban nem jelentik azt, hogy a gyermekünk „nem elég kreatív”, hiszen ezt a készséget nagyban befolyásolja a környezet is. Ha a gyermek azt tapasztalja, hogy mindig csak egy helyes válasz létezik a kérdésekre, vagy a hibázást negatív dolognak éli meg, mert esetleg büntetést kap miatta, ösztönösen el fogja fojtani a kreatív ötleteit.
Hogyan fejlesszük játékosan?
Szerencsére a kreativitás fejlesztésének rengeteg egyszerű, játékos módja létezik. Ezeket a gyermekek is inkább játékként fogják megélni, nem pedig gyakorlásnak.
- alkossunk közösen mesét - kezdjük el, és hagyjuk, hogy ő folytassa
- építőjátékok, amelyekkel nem egy konkrét dolgot lehet megépíteni, hanem kreatívan tud alkotni
- ha megoldást keresünk valamire, kérdezzük meg, hogy tud-e még mondani ötleteket (még akkor is, ha az első lesz az, amivel végül megoldjuk a helyzetet)
Gyermekünk kreativitása akkor tud igazán kibontakozni, ha van lehetősége hibázni. Ha állandóan szorong attól, nehogy elrontson valamit, nem mer majd próbálkozni, és új, egyedi ötletekkel előállni. Kreatív folyamatok közben próbáljuk meg nem mindig az eredményt értékelni, hanem a gondolkodási menetét is. “Nahát, erre nem is gondoltam! Milyen ügyes vagy!” “Miért nem próbálunk ki valami újat?” Ezek a kérdések már önmagukban jó löketet adhatnak ahhoz, hogy a gyermekünk merjen a dobozon kívül gondolkodni.
Gyerekfejlesztő által ajánlott játékok:
Óvodás gyermekeknél a Camelot Jr. sok más terület mellett a kreativitást is tudja fejleszteni. Igaz, hogy a feladványoknak csak egy megoldásuk van, de ennek megtalálásához kénytelen lesz a gyerek kísérletezni, próbálkozni, és új megközelítést keresni. Ha inkább a kreatív, szabad építkezéshez keresünk játékot, a GeoSmart játékcsalád remek szórakozást kínál a kicsiknek könnyen kezehető, mágneses elemekkel.
 |
 |
 |
Az iskolás korosztálynak építkezéshez a Nano Clics dobozok lehetnek remek választás. Mivel ezek kisebb alkatrészekkel dolgoznak, a finommotorikát is jól fejlesztik, miközben kreatívan tudnak önállóan kitalált alakzatokat építeni. Ráadásul az újrahasznosított műanyagól készült játékkal még a környezetünket is óvjuk, miközben gyermekünk fejlődik. |
Felnőttek számára az Art Noble festhető vásznakat tudjuk javasolni. Habár itt egy létező képet kell befejeznünk, csak a kreativitásunk szab határt annak, hogy ezt hogyan formáljuk a saját alkotásunkká.
Gyakran felmerülő kérdések:
A túl sok képernyőidő hatással lehet a gyermekem kreativitására?
Közvetve igen, sajnos hatással lehet rá, főleg, ha háttérbe szorítja az önálló játszást. A kreativitásunk akkor fejlődik igazán, ha magunktól találunk ki történeteket, játékokat, szabályokat. Egy videó vagy más digitális tartalom ezzel szemben kész történetekkel áll elő, és az ingerek nem késztetik kreatív gondolkodásra a gyerekeket.
Fontos azonban megérteni, hogy nem minden digitális időtöltés káros. Egy kreatív alkalmazás, építős játék, szerepjáték nem ugyanazt a hatást váltja ki, mint a passzív videónézés, vagy akár az úgynevezett “doomscrolling”, amikor odafigyelés nélkül pörgetjük a videókat, posztokat, csupán az ingerek miatt. Az a fontos, hogy odafigyeljünk arra, hogy mennyi időt tölt a gyermek a képernyő előtt, és mivel tölti ezt az időt valójában.
Baj, ha a gyermekem mindig ugyanúgy játsza a játékait?
Nem feltétlenül. A gyermekeknek biztonságérzetet ad az, ha a kedvenc játékukat újra és újra ugyanúgy játszhatják végig, sőt, eközben rengeteg készségük fejlődhet is. Érdemes lehet azonban néha apró változásokat bevezetni. “Mi lenne, ha most a vonatok is együtt dolgoznának az építőjátékaiddal?” “Miért nem próbálsz meg még egy tornyot rajzolni a váradra?” Így nagyrészt megmarad a biztonságos érzetük, mégis teret adhatunk a kreatív ötleteknek.
„Annyira élethűen mesél, hogy már én sem tudom, igaz-e!” – Félek, hogy a gyermekem összekeveri a fantáziát és a valóságot…
Az élénk fantázia önmagában nem veszélyes. A gyermekeknél, főleg óvodáskorba természetes az, hogy képzeletbeni történeteket, karaktereket találnak ki, és ezeket lelkesen mesélik el a szüleiknek, barátaiknak. A szerepjáték és a mesék kitalálása a kreativitás fejlődésének természetes folyamata.
Kisebb gyerekeknél valóban előfordulhat az, hogy a valóság és a képzelet határa még nem elég egyértelmű, és nagy beleéléssel, teljes komolysággal adnak elő olyan történeteket, amelyek nem történtek meg. Azonban ez teljesen természetes jelenség! Ahogy idősödnek és fejlődnek, úgy értik meg egyre jobban azt, hogy valami lehet igaz a képzeletükben, mégsem létezik a valóságban. Fontos az, hogy szülőként ne bélyegezzük meg rossznak a fantáziájukat. Ne mondjuk azt, hogy “Hát ez hazugság! Ilyen nem is történt veled!”, inkább finoman tudatosítsuk a gyermekben, hogy amit mesélt, csupán kitaláció “Amit most meséltél, azt te találtad ki? Milyen kreatív és ügyes vagy!” Így segíthetünk megérteni a gyerekeknek, hogy hol a határ a képzelet és a valóság között, anélkül, hogy értéktelennek, rossznak titulálnánk a kreativitását.
Akkor érdemes szakember segítségét kérni, ha idősebb korára is problémát okoz a valóság és a képzelet megkülönböztetése, és ez kihatással van az életére, cselekedeteire. Ha már iskolás korában az elmesélt, kitalált történeteket láthatóan ő maga igaznak gondolja, esetleg olyan hazugságokat kreál, amelyeket ő maga teljes meggyőződéssel elhisz. Általában ilyenkor sem magával a gyermek fantáziájával van gond, hanem a környezetével és viselkedésével.
